A titokzatos Tisza-blöff: Hogyan formálja meg Magyar Péter MLM-hálózata a jövőt Magyar Péter MLM-hálózata nem csupán egy újabb üzleti modell, hanem egy izgalmas kaland, amely a Tisza partján bontakozik ki. A Tisza-blöff, mint elnevezés, magában hordozza
A cikk megosztásához kérjük, kattintson erre a linkre, vagy másolja ki és küldje el ezt a hivatkozást: https://demokrata.hu/magyarorszag/a-nagy-tisza-bloff-1087182/.
Magyar Péter és csapata úgy határozott, hogy a szervezetépítési folyamatot egy innovatív mobilalkalmazás segítségével irányítják. Ez a digitális platform számos funkciót kívánt ellátni: lehetővé tette az aktivisták teljesítményének nyomon követését, segítette az elkötelezett támogatóik adatainak összegyűjtését, és az előválasztás lebonyolítását is ezen a felületen tervezték megvalósítani. Emellett számos egyéb lehetőséget is rejtett, amelyekre most kezd fény derülni.
A Tisza (a párt saját nyelvtana szerint: TISZA) Világ alkalmazást 2025. szeptember 9-én mutatta be a Radnai-Magyar-páros, szavukat és arcukat adva az applikáció megbízhatóságához. De már az indulást követő hetekben kiderült, hogy adatvédelmi szempontból súlyos kockázatokkal terhelt az eszköz. Október elején húszezer regisztrált felhasználó adatai szivárogtak ki, ezek után a párt alelnöke, Radnai Márk azonnal kijelentette, hogy "titkosszolgálati akció" keretében támadták meg az adatbázisukat. Időközben azonban változtattak a történeten, és közölték, hogy az egyik tiszás önkéntes felelős a kiszivárogtatásért, aki szerintük "az orbáni titkosszolgálat beépített embere volt". Tehát szó sincs titkosszolgálati akcióról. Az önkéntest kirúgták a szervezetből, és személyes adatokkal való visszaélés miatt feljelentést tettek a rendőrségen. Állítólag! Hiteles tájékoztatást ugyanis azóta sem kapott a közvélemény.
Alig egy hónapra rá, november 2-án bombaként robbant a hír, hogy ezúttal már 200 ezer Tisza Világ applikációra regisztrált felhasználó adatai - név, e-mail-cím, telefonszám és lakcím - kerültek ki az internetre. A Magyar Nemzet információi szerint október 31-én, a LeakBase.la nevű kiszivárogtatóoldalon jelent meg az adatbázis.
Magyar Péter ismét a "nemzetközi kémhálózatok" témájával állt elő, amely mögött természetesen Orbán Viktor és az orosz kapcsolatok sejtései bújnak meg. Néhány nappal később azonban nyilvánosságra került egy hangfelvétel, amelyen Gyuk Zsolt, a Tisza koordinátora elismeri, hogy a fejlesztés "elhamarkodottan, alapos tesztelés nélkül" valósult meg, és hogy "számos problémával küzd még a program". Így tehát nem volt szükség kémhálózatokra a szerverek feltöréséhez, és az adatlopás mögött meghúzódó politikai motívumok is kérdésesek, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy 200 ezer ember személyes adatai a feketepiacon rendkívül értékesek lehetnek.
Bár a politikai szándékok mibenléte nem bizonyított, a politikai következmények kétségtelenül jelentősek. A Tisza Párt súlyos bizalomvesztésen ment keresztül, de a jelöltek bemutatásának elhalasztása révén egy kis időhöz jutottak. A botrány tehát váratlanul kedvező lehetőséget kínált számukra, mivel belső források szerint sok egyéni választókerületben még nem találtak megfelelő jelölteket. A pletykák szerint mindössze 30 jelölt állt rendelkezésre a 106-ból a botrány idején. A halasztás tehát életmentő döntésnek bizonyult. Ezt követően bejelentették, hogy a 3×106 képviselőjelöltet november 17-én fogják bemutatni. Az első körös szavazásra november 23-án és 24-én kerül sor, amelyen a regisztrált tiszások adhatják le véleményüket, míg a második forduló november 25. és 27. között zajlik, ahol bárki részt vehet. Végül november 30-án nyilvánosságra hozzák a végleges 106 jelölt nevét. Az előválasztás lebonyolítása érdekében a korábban megbukott applikáció helyett a nemzethangja.hu weboldalon szervezik meg az eseményt.
Az ügy nem oldódik meg magától. A jogszabályok szigorúan büntetik az adatlopást, és azt is, ha valaki gondatlanul bánik mások személyes adataival. Ennek fényében a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vizsgálatot indított, bevonva a Nemzeti Kiberbiztonsági Intézetet (NKI) is, mivel az eset nemcsak jogi, hanem nemzetbiztonsági szempontból is komoly jelentőséggel bír. Különös figyelmet érdemel az a tény, hogy a Tisza Világ applikáció olyan személyek adatait is tárolta, akik nem fejezték be a regisztrációt, sőt, olyanokét is, akik csupán meghívást kaptak az applikáció használatára, de sosem regisztráltak. Több közszereplő is tiltakozott, amikor a jobboldali sajtó nyilvánosságra hozta, hogy az adatbázisban szerepelnek, miközben ők sosem adtak hozzájárulást a használathoz. Adataikat tehát valamilyen módon megszerezték és rögzítették a Tisza Világ számára.
A kormány is sürgeti a vizsgálatot, miután a társadalmi közbizalom súlyos kárt szenvedett. Amikor ugyanis egy politikai szervezet adatokat gyűjt, ám az adatok elvesznek vagy kiszivárognak, akkor az nemcsak jogi és adatvédelmi probléma, hanem a politikai részvétel és a véleménynyilvánítás szabadsága is sérül. Az érintettek ezután kevésbé lesznek hajlandók bekapcsolódni politikai szervezésbe, illetve az eset másokat is elbizonytalaníthat a társadalmi aktivitás biztonságos voltát illetően.
Információk szerint a párton belül is erős elégedetlenség kapott lábra a botrány miatt, az aktivisták és koordinátorok részéről nagy a felháborodás az applikáció "irányítása", a botrány kezelése és a pártvezetés kommunikációs stratégiája miatt. A tiszás források azt állítják, hogy az alkalmazás használata gyakorlatilag megbénult, és az aktivisták nem akartak rajta keresztül dolgozni. Sokaknak az sem tetszik, hogy miközben a Tisza vezetése sem tudja, hogy mi történt valójában, máris támadásba lendültek.
A mintegy 200 ezer felhasználót tartalmazó adatbázis kiszivárgása nem csupán komoly adatvédelmi aggályokat vet fel, hanem más szempontból is zavarba ejtő helyzetet teremt a Tisza számára. Az adatok valós képet nyújtanak arról, hogy mely településeken a legaktívabbak a tiszások. A Polgárda nevű blog részletes elemzése, amely Excel-alapú településszintű összevetésen alapul, arra mutat rá, hogy a Tisza Világ-felhasználók földrajzi eloszlása éles ellentétben áll a párt által hirdetett politikai narratívával. A párt vezetése eddig azt kommunikálta, hogy a Tisza "már a vidéki Magyarország szívében is mindent letarolt", és hogy "falvakban, kisvárosokban, a kétkezi dolgozók körében is új reményt" hoz.
A számok és az Excel-táblázatok megjelenítik a valóságot, és az adatokból egyértelműen kiderült, hogy a Tisza nem csupán egy folyó, hanem a fő- és nagyvárosi élet szerves részévé vált, akárcsak a baloldali pártok egykor. A 200 ezer felhasználóból 141 ezer olyan személyt sikerült azonosítani, aki konkrét települést jelölt meg. Ezeket a településeket összehasonlították a népszámlálás és a Valasztas.hu adatai alapján kialakított lakossági arányokkal, és az eredmény világosan mutatja: Budapest és környéke jelentősen felülreprezentált a felhasználók között. A fővárosban 58%-kal több Tisza Világ-felhasználó található, mint amennyi a választásra jogosultak országos arányából várható lenne. Budaörs 80%-kal, Diósd 110%-kal, míg Szentendre 89%-kal van túlsúlyban a listán.
A lakosság egészéhez viszonyítva jelentős eltérések figyelhetők meg: Budapest esetében a számok 27%-kal, Budaörsnél 50%-kal, míg Szentendre esetében 60%-kal magasabbak a vártnál. Ezzel szemben a vidéki kisvárosok és hátrányos helyzetű térségek jelentősen lemaradnak: Ózd például 47%-os, míg Hajdúböszörmény 36%-os csökkenést mutat a lakosságszámához viszonyítva. A kistelepülések, amelyek 2000 fő alatti falvakat jelentenek, gyakorlatilag észrevétlenek maradnak az adatbázisban.
A budapesti és agglomerációs túlsúly nem csupán földrajzi eloszlást mutat, hanem egy komplex társadalmi struktúrát is reflektál. E régióban egy olyan csoport körvonalazódik, amely jellemzően magasabb jövedelemmel rendelkezik, aktívan használja az online platformokat, és politikailag mobilizálható, ugyanakkor erősen zárt buborékban él. Ez a közeg nagyrészt a korábbi liberális és baloldali tábor képviselőiből áll, de közöttük találhatóak azok is, akik eddig a Fidesz-kormány politikájának nyertesei voltak. Most azonban a Brüsszellel való konfliktus és az EU-s támogatások felfüggesztése miatt egyre inkább aggódnak a megélhetésükért, és keresik a lehetőséget egy olyan, Brüsszel által is elfogadott alternatíva felépítésére.
A Polgárda Blog szerzői szerint ráadásul az adatok fényében az egész Tisza projekt egyre inkább egy "politikai MLM-modellnek" tűnik. A Tisza Világ applikáció jutalmazási rendszere (pontok, szintek, feladatok) klasszikus marketinghálózati logikát követ. A felhasználókat aktivistákká próbálja tenni, akik saját ismerőseik körében toboroznak, ez a kampányban ingyen munkaerőt és adatszerzést is jelentett volna. A folyamat végén a digitális aktivitás politikai tőkévé, majd pénzügyi forrássá válhatott volna.
"Amennyiben nem zajlott le valamilyen rejtett, OFFLINE CSODA a kisebb településeken, úgy ez az egész csupán egy mesterien megtervezett MLM-alapú pénzgyűjtő rendszer, amelyben a jómódú emberek szívesen vállalják a donor szerepét." - olvasható az elemzés záró gondolataként a Polgárda írásában.
Az adatszivárgás nem csupán technikai kihívásokat hozott magával, hanem politikai következményekkel is járt. A párt "digitális forradalma" végül adatvédelmi és etikai válságba fulladt, és felfedte, hogy ugyanaz a háttér áll a Tisza mögött, mint ami 2022-ben Márki-Zay és a baloldali összefogás mögött állt.
A Tisza Világ applikáció körüli események világosan mutatják, hogy a stratégiai döntések terén több súlyos hiba is történt: az ellenzék nem tudott kilépni a főváros és környéke által alkotott bubble-ból, miközben azt a hamis illúziót táplálták, hogy mögöttük valódi többség áll. Ennél is aggasztóbb, hogy mostanra ez a tudás széles körben elérhetővé vált. Így tehát nem csupán az információkat kellene visszaszerezniük és a helyzetet tisztázniuk, hanem a szervezet hitelességét és működési kultúráját is újra kellene építeniük. Az eset egyúttal arra is figyelmeztet, hogy a jövőben azok a politikai szervezetek fognak eredményeket elérni a digitalizáció terén, akik nemcsak erős hálózatokat alakítanak ki, hanem képesek is megvédeni azokat a külső kihívásokkal szemben.
