A Mercedes véleménye szerint az Európai Unió nem a megfelelő úton halad az autóipar jövőjét illetően – a 33. héten bekövetkezett események összefoglalója.

A Mercedes vezetője a 2035-ös belső égésű motorok tilalmának újragondolását sürgeti, míg az Audi az amerikai piacra való terjeszkedését szigorú feltételekhez kötné. Közben Nyíregyházán új akkumulátorgyár építése kezdődött, de a CATL egyik legnagyobb lítiumbányája leállt. Összegyűjtöttük a héten a járműiparban zajló fontos eseményeket; a kiemelt témákra kattintva részletesebben is olvashat róluk.

Ola Källenius, a Mercedes-Benz vezérigazgatója úgy véli, hogy érdemes lenne újragondolni az Európai Unió 2035-től tervezett intézkedéseit, amelyek a belső égésű motorral működő autók forgalomba helyezésének betiltására irányulnak. Véleménye szerint a jelenlegi szabályozás olyan helyzetet eredményezhet, mintha "teljes sebességgel a falnak" mennénk, mivel a fogyasztók a tilalom előtt tömegesen kezdhetnének vásárolni benzines és dízel üzemű járműveket. Källenius inkább arra szólít fel, hogy adókedvezmények és kedvezőbb töltési tarifák révén ösztönözzük az elektromos autók elterjedését, hangsúlyozva, hogy a dekarbonizáció folyamatát technológiai semlegességgel kellene megvalósítani.

A vezérigazgató szerint a Mercedes jelenlegi helyzetét három fő tényező nehezíti. Az első az Egyesült Államok által az Európai Unióból érkező autókra kivetett vámok, amelyek zavarják a globális kereskedelmet és negatívan hatnak a vállalatra. A második a kínai luxusautó-piac gyenge kereslete, amelyet a több mint száz gyártó közötti kiélezett verseny tovább fokoz. A harmadik pedig az elektromos járművek lassabb térnyerése a vártnál, ami miatt a cég kénytelen egyszerre több hajtástechnológia fejlesztésébe is invesztálni.

Az Audi egy amerikai gyár létrehozásának lehetőségét mérlegeli, figyelembe véve a Trump-adminisztráció által bevezetett vámokat és az elektromos autókra vonatkozó támogatások csökkenését. Azonban az üzemi tanács akkor adná áldását a projektre, ha biztosítanák a németországi munkahelyek és gyártási kapacitások hosszú távú megőrzését. Jelenleg a hazai üzemek kihasználtsága alacsony, ami a kínai kereslet csökkenésének és az európai piacon tapasztalható stagnálásnak tudható be.

A vállalat a Camunda segítségével egy innovatív digitalizációs platformot hozott létre, amely valós idejű adatelemzést és automatizált döntéshozatalt integrál, így hatékonyan megelőzheti a termelési zavarokat. Ez a rendszer a meglévő IT-infrastruktúrát ötvözi a legkorszerűbb mesterséges intelligencia megoldásokkal, lehetővé téve a folyamatos gyártást még beszállítói kiesések vagy válsághelyzetek esetén is.

A '90-es évek hajnalán a BMW még nem álmodott saját SUV-ról, hanem a Land Rover révén kívánta lefedni a növekvő piacot. Azonban az amerikai SUV-őrület és a spartanburgi gyár kihasználatlan kapacitása 1999-ben új irányt adott a vállalatnak, és megszületett az X5. 2000-re a Land Rovert értékesítették, míg a Mini a BMW-nél maradt, mint a jövőbeli tervek egyik fontos alappillére.

Ma az elektromos járművek világában új kihívásokkal nézünk szembe: az AESC dél-karolinai akkumulátorgyárának projektjének leállása miatt a BMW kénytelen mérlegelni a kínai akkumulátorsejtek importálását, ami akár 18 hónapos csúszást is eredményezhet a gyártásban. Ráadásul 2026-tól akár 82%-os amerikai vám is bevezetésre kerülhet a kínai akkumulátorokkal szemben, ami tovább bonyolítja a helyzetet.

Kai Langer, a BMW i korábbi formatervezési vezetője, 20 év után távozott a cégtől, és új kihívások elé néz: mostantól a Xiaominál folytatja pályafutását, ahol az elektromos autók fejlesztésére összpontosít.

Az Európai Bizottság jóváhagyta a 264 millió eurós magyar állami támogatást, amely a kínai Sunwoda Automotive Energy Technology Kft. nyíregyházi akkumulátorgyárának létesítését támogatja.

A több mint 1,4 milliárd eurós zöldmezős beruházás körülbelül 2500 közvetlen és további 470 közvetett munkahelyet teremt, amely jelentős gazdasági impulzust adhat a kelet-magyarországi régiónak. Az új üzemben lítiumion-akkumulátorcellákat fognak előállítani, amelyek az elektromos járművek működéséhez elengedhetetlenek.

A kínai hatóságok úgy döntöttek, hogy nem hosszabbítják meg a CATL lítium bányászati engedélyét a Jiangxi tartományban található Yichun lelőhelyen, amely a globális lítium-karbonát termelés körülbelül 6%-át biztosítja. Az engedély augusztus 9-én járt le, és a kitermelés valószínűleg legalább három hónapra leáll.

A CATL álláspontja szerint a kiesés csupán enyhe hatással fogja befolyásolni a működésüket, azonban az esemény összefüggésbe hozható Peking túlkapacitás elleni intézkedéseivel.

A BYD tovább növeli lábnyomát Magyarországon, mivel öt új márkakereskedést nyit Budapesten, Debrecenben, Kecskeméten, Nyíregyházán és Székesfehérváron. Ezekben a modern bemutatótermekben a vállalat teljes modellpalettáját – beleértve az elektromos és plug-in hibrid járműveket – kínálja az érdeklődőknek. A terjeszkedés mögött megbízható helyi partnerek, korszerű szalonok és prémium szintű ügyfélszolgálat áll, amelyek garantálják a vásárlói élményt.

Ugyanakkor a gyártó külföldön nehézségekkel küzd: Brazíliában súlyos munkaügyi botrány miatt jelentősen csúszik a gyár átadása, a hatóságok több mint 160 kínai munkás embertelen foglalkoztatási körülményeit vizsgálják, ami legkorábban 2026 végére tolja a termelés kezdetét.

Közben a Waberer's Debrecenben építi új, közel 22 ezer négyzetméteres logisztikai központját, amely 2025 végére készül el. A 9 milliárd forintos beruházásban normál, hűtött és fagyasztott raktárak mellett lítiumion-akkumulátorok tárolására alkalmas területek, vámudvar és irodák is lesznek. A létesítmény zöld technológiákkal - hőszivattyú, napelempark, elektromos járműtöltők - csökkenti majd az ökológiai lábnyomát.