A közelgő halál jelei: Beszélgetés a palliatív orvossal és a szakápolóval - WEBBeteg A halálhoz vezető út sokszor tele van kérdésekkel és bizonytalansággal. A palliatív ellátás szakértői, köztük orvosok és ápolók, segítenek megérteni azokat a jeleket, am

Elengedhetetlen, hogy a betegek és hozzátartozóik felkészüljenek a közelgő halál jeleire, a várható kimenetelre és az időtartamra. Milyen jelek utalhatnak a halál közeledtére, különösen a krónikus betegségekkel, főként a daganatos megbetegedésekkel élő páciensek esetében? A Magyar Hospice Alapítvány két szakértője, dr. Kádas Júlia palliatív orvos és Osán Emese szakápoló osztotta meg velünk tapasztalataikat és válaszaikat a kérdéseinkre.

Minden halál és haldoklás más és más - mondják az alapítvány hospice ellátásban dolgozó szakemberei. Éppen ezért nem mindig és nem mindenkinél észlelhetőek a halál jelei, például előfordulhat, hogy a testi és pszichikai tünetek egybemosódnak, vagy éppen a tünetek, jelek alapján azt gondoljuk, hogy a beteg már távozóban van, de ez megváltozik, nyilván csak átmeneti időre, esetleg több nap is eltelik, mint amit a jelek alapján feltételezhetünk.

Vannak általános tünetek, amelyekből kiderül, hogy miként változik a beteg állapota. Általában egy folyamatról beszélünk a krónikus, senyvesztő betegségben (általában daganatos betegségben) szenvedők esetében, folyamatos és/vagy fokozatos az állapotgyengülésük. Ezek még nem a halál előjelei, hanem az állapotromlás, a betegség előrehaladásának a tünetei: csökken a fizikai aktivitás, csökken az izomerő, lassulás tapasztalható a pszichikai aktivitásban is, egyre kevesebbet eszik és iszik az érintett, aluszékonyabb a megszokottnál.

Dr. Kádas Júlia, a Magyar Hospice Alapítvány fekvőbeteg osztályának vezető főorvosa, palliatív szakorvos, portálunknak adott interjújában kiemelte, hogy bizonyos jelek közvetlenül utalhatnak a halál közelgő érkezésére. Az állapotromlás tünetei, mint a gyengeség, étvágytalanság és aluszékonyság, szintén figyelmeztető jelek lehetnek. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy előfordulhatnak olyan esetek is, amikor a fokozatosan romló állapot hirtelen, akár néhány órán belül drámai változáson megy keresztül, és a halál bekövetkezik.

Az általános állapotromlás jelei a következők:

Ezeknek a tüneteknek az erősödése, intenzitásuk változása az élet utolsó napjaiban, óráiban lehet jellemző. A légzés megváltozása (kihagyó légvételek, majd mély levegővétel, ami sóhajnak tűnhet), valamint a szörcsögő (váladékozó) légzés már az élet legvégét mutathatja, és a betegek ezt már sok esetben nem érzékelik, számukra ez már nem megterhelő, ezért nem is szabad beavatkozni - teszi hozzá dr. Kádas Júlia.

Sok esetben, amikor a súlyos és intenzív fizikális tünetek – mint például az elviselhetetlen fájdalom, hányás vagy légszomj – enyhülnek, megfigyelhető egy látszólag stabil állapot. Ez az állapot akár javulásnak is tűnhet, azonban fontos óvatosnak lenni, mert a beteg erőre kaphat, de ez nem feltétlenül a betegség valódi javulását jelenti. Az ilyen helyzetek megtévesztőek lehetnek, hiszen a látszólagos stabilitás mögött gyakran rejtőzik a betegség folytatódása vagy súlyosbodása.

- "Hattyúdalként" gondolunk arra, amikor a nagyon gyenge, szinte folyamatosan romló állapotot hirtelen felváltja egy "sokkal jobban van" vagy "nagyon jól van" állapot, a beteg enni kér, az általa kedvelt ételt kívánja, éberré, élénkké válik, beszélget. Ez gyakran hiú reményt ébreszt a hozzátartozókban, hogy esetleg maradt még kis idejük együtt, de ez valójában csak egy rövid, átmeneti változás - avat be a részletekbe a szakorvos.

A fizikális és a pszichés előjelek sok esetben összemosódnak, ilyen például az aluszékonyság fokozódása, amely lehet a befeléfordulás megnyilvánulása, ugyanis már nem akar ébren lenni, illetve okozhatja az alapbetegség (pl. májelégtelenségben az ún. hepaticus encephalopathia), illetve a gyógyszerek hatása és mellékhatása is. Az aluszékonyság fokozódhat, egyre hosszabb periódusú alvások követhetik egymást, van rá eset, hogy nem mélyen alvásról van szó, érintésre felébrednek.

Jelzések figyelhetőek meg arra vonatkozóan, hogy a külvilági ingerek már zavaróak számukra, a külvilág dolgai már egyre kevésbé érdeklik őket. Előfordul, hogy a családtag közeledésére, érintésére elhúzza a kezét a beteg. Ilyenkor már gyakran nincs eszméleténél az érintett, ezért fontos emlékeztetni a családtagokat arra, hogy ne vegyék magukra, hiszen nem nekik szól.

Osán Emese szakápoló elmondása szerint a betegek gyakran tapasztalnak hallucinációkat, amelyek során jellemzően gyerekeket látnak, vagy éppen elhunyt szeretteikkel folytatnak beszélgetéseket. Nemrégiben egy páciens egy különösen rémisztő figurát látott visszatérően. Akadt olyan is, aki hallucinációi alatt több nyelven kommunikált, és meglepő módon nem az anyanyelvén. Emese hangsúlyozza, hogy sokan arról számolnak be, hogy érzik, hogy közelítenek a halálhoz, ami még inkább felerősíti a megélt élményeiket.

A szakemberek azért ismerik fel a halál közeledtének jellegzetes jeleit, mert tapasztalataik és tudásuk ezt lehetővé teszi. Azonban sajnos előfordulhat, hogy még a legképzettebbek is, akik tisztában vannak a halál előjelei­nek meglétével, nem mindig kommunikálnak erről megfelelően - mutat rá dr. Kádas Júlia.

Valójában a felsorolt jelenségek bármelyike önállóan is lehet figyelmeztető jel egy szakember számára, ám a laikusok számára ezek a jelek teljesen ismeretlenek maradhatnak. Régebben, amikor a haldoklás és a halál a mindennapi élet elkerülhetetlen része volt, a családok és közeli barátok mellett ápolt haldoklók tapasztalata révén a laikusok is megtanulták és felismerték ezeket a jeleket. A tudás generációról generációra szállt, a tapasztalatokat és információkat egymásnak adták át. (Természetesen manapság is találkozhatunk olyan hozzátartozókkal, akik jobban tájékozottak, tanulmányozták a témát, vagy már átélték ezt a nehéz helyzetet.)

Sokszor hallani a családtagok aggódó kérdéseit: miért vannak foltok az apuka lábán, vajon felfogja-e, amit mondunk neki, miért nem ül az asztalnál anyuka, miért tűnik annyira fáradtnak, miért veszi olyan különösen a levegőt. Emese Osán megjegyzi, hogy a halál fogalmát sokan nem ismerik fel, csupán azt érzékelik, hogy valami megváltozott, hogy nincs minden rendben, és hogy a dolgok már nem úgy alakulnak, ahogy korábban.

Egy gyakori kérdés, amellyel a hozzátartozók és a betegek is szembesülnek. Az időtartam, amely a tünetek megjelenése és a végső állapot között eltelik, változó lehet. Általában néhány nap, de előfordulhat, hogy mindez csupán néhány óra alatt kibontakozik. A beteg állapotának hirtelen változása is jelezheti, mennyi idő maradt hátra. A palliatív szakorvos szerint a gyorsan bekövetkező változások gyakran előre jelzik a gyorsabb végkimenetelt. Érdekes megfigyelni, hogy sokan azt hiszik, a változás hirtelen következett be, holott valójában már hetek vagy akár hónapok óta fokozatos gyengülés figyelhető meg – teszi hozzá a szakember.

Sajnos már volt alkalmunk tapasztalni olyan eseteket, amikor azt hittük, hogy a beteg nem fog elhunyni, mégis hosszú idő telt el a tünetek megjelenése és a halál bekövetkezte között. Ugyanakkor olyan helyzetek is előfordulnak, amikor a halál váratlanul, szinte egyik pillanatról a másikra következik be, és a hirtelen megjelenő jelek gyorsan végzetes kimenetelhez vezetnek – mondja a szakápoló.

"Minden vélemény és hozzáállás megérdemli a tiszteletet és az elfogadást, hiszen minden ember egyedi, minden élet különböző utakat jár be, és ahogy az élet, úgy a halál is sajátos formát ölt."

Mindenképpen fontos, hogy az előjelek észlelése, értelmezése segíti a szakembereket és a hozzátartozókat. A szakemberek felismervén ezeket a jeleket, fel tudják készíteni a családot a beteg halálára, ezáltal, úgy töltenek időt a haldokló beteggel, hogy egyben ez legyen a búcsú időszaka is azok számára, akik képesek erre.

Dr. Kádas Júlia hangsúlyozta, hogy rendkívül lényeges felkészíteni a betegeket – amennyiben ezt igénylik – és a hozzátartozóikat azokra a jelekre, amelyek a betegség előrehaladását jelzik, valamint a várható kimenetelt, tüneteket és időtartamot illetően. Amikor a családtagok érdeklődnek arról, hogy mennyi idő maradt az érintett számára, pontos választ nem tudunk adni. Azonban azt elmondhatjuk, hogy valószínűleg hetek vagy akár napok állnak a rendelkezésére.

Fontos, hogy mind a betegek, mind a hozzátartozók számára világossá tegyük: az utolsó időszak nem feltétlenül a szenvedésről szól. A fizikai és lelki fájdalmak csökkentése, sőt, teljes megszüntetése lehetséges. Ebben a folyamatban nyújt kiemelkedő támogatást a hospice-palliatív ellátás, amely segít megélni az utolsó időszakot méltósággal és békében.