A rejtélyes kincs, amely sosem létezett, már két évszázada foglalkoztatja Amerika képzeletét.

Amerika földjén egy rejtett kincs vár felfedezésre, amelynek helyszíne talán Philadelphiában rejlik, vagy lehet, hogy más titkos zugokban. Az oda vezető ösvény azonban nem egyszerű: titkosírások és rejtélyek sorozata övezi. A történetek szerint mintegy 1300 kilogramm arany és 2300 kilogramm ezüst lapul egy helyen, összesen körülbelül 60 millió dollár értékben. Ha valaki kételkedik a létezésében, az vállalkozhat a kihívásra: oldja meg a 19. századi kódot, amely a kincshez vezető utat rejti!

Az 1800-as évek óta a Beale-rejtély számtalan kincsvadászt vonzott a felfedezés szenvedélyével, köztük történelemrajongókat, matematikai zseniket és lelkes amatőröket. Ugyanakkor sokan csak egy fantáziadús álhírnek tartják azt a legendát, miszerint Philadelphiában egy hatalmas vagyon rejtőzik. Bauman, egy hatvanas éveiben járó nyomozó, úgy véli, hogy egy titkos kód lehet a kulcs a kincsekhez, amely összefonódik Edgar Allan Poe egy novellájával és az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozattal.

Bauman úgy véli, megfejtette a 3 kódsorból álló rejtvény egy részét, a C1-et, ami egy philadelphiai kastélyhoz, a Mount Pleasanthoz vezette. Szerinte az ezt igazgató Philadelphiai Művészeti Múzeum dolgozói is tudják, hogy igaza van, de nem akarják, hogy kiderüljön, ott a kincs, ezért nem engedélyezték, hogy átkutassa az épületet.

A történet szerint 1819 táján egy csapat felfedező, élén Thomas Jefferson Beale-el, aki előkelő származású kalandor volt, felfedezett egy jelentős kincsleletet Santa Fé közelében. A férfi egy pisztolypárbaj után elindult nyugatra, ahol a kincsvadászat szenvedélyébe merült, és felfedezéseit vonatok segítségével szállította vissza a keleti partokra. Néhány idő múlva ismét nyugatra indult egy második expedícióra. Beale egy titkos vasládát bízott Robert Morrisra, a Lynchburg-i kocsma vezetőjére, azzal a kéréssel, hogy ha tíz éven belül nem tér vissza, akkor nyissa ki a ládát. Morris, meglehetősen zavarodottan, de végül 23 év elteltével feledkezett meg a ládáról. Amikor végre megpróbálta kinyitni, két levelet és egy rejtélyes, számokkal teli papírt talált, ami egy titkos kódolt üzenetet rejtegetett. Morris a következő 17 évet a kódok megfejtésével töltötte, míg Beale nyoma örökre eltűnt a történelemből.

1862-ben Morriss átadta a papírokat James Wardnak, egy barátjának, aki nem sokkal később bejelentette, hogy megoldotta a C2-t, a második titkosírást a Függetlenségi Nyilatkozat alapján és a harmadik tartalmát is sejti: Beale legénységének legközelebbi hozzátartozóit sorolja fel. Eltelt 140 év, de a teljes megfejtés senkinek nem sikerült.

Carl Hammer, az Institute of Electrical and Electronics Engineers Computer Society elismert programozó professzora, szintén a Beale-kincs rejtélyeinek szenvedélyes kutatója volt. 1968-ban megalapította saját titkosírás-elemző csoportját, amely szoros együttműködésbe lépett a CIA-val és a nemzetbiztonsági ügynökségek kódfejtőivel. Azonban a csoport munkája nem volt zökkenőmentes; a különböző érdekek és nézeteltérések miatt gyakran heves vitákba keveredtek egymással.

James Simpson, a 47 éves lelkes amatőr kódfejtő, új megközelítést dolgozott ki a Beale-kód megfejtésére. Elmélete szerint a titkos üzenetek egy rácsformában helyezkednek el, ahol a szavak nemcsak vízszintesen és függőlegesen, hanem átlósan is felfedezhetők. Az ábécé betűit A-tól Z-ig, illetve a számokat 1-től 26-ig rendelte hozzá, míg A értéke 27-re ugrik, és ez a szám folyamatosan növekszik egészen 2906-ig. A kutatás során a ChatGPT segítségét is igénybe vette, hogy még több információt és ötletet nyerjen a bonyolult kód rejtélyének megfejtéséhez.

Alan King, aki szintén kincsvadásznak állt (bár Forrest Fenn felhívására nyomozott, aki a médiában hirdette meg, hogy 1 millió dollár értékben rejtett el kincseket a Sziklás-hegységben) nem tudta megtagadni eredeti szakmáját és saját megszállottságán is elcsodálkozva kidolgozta a vadászok karakterrajzát. Annál is inkább, mert ebbe a Fenn-kincskeresésbe öten bele is haltak. Kit mi vehet rá egy ilyen bizonytalan és veszélyes kalandra, legyen szó akár a Fenn vagy a Beale-kincsekről?

A szakértő véleménye szerint a viselkedésünk és a kincskereső hajlam szoros kapcsolatban áll Abraham Maslow pszichológus híres szükségleti piramisával. Ez a modell arra világít rá, hogy a motivációnk öt alapvető kategória mentén épül fel, amelyek fontossági sorrendben következnek: először a fiziológiai szükségletek, majd a biztonság, a szeretet, a megbecsülés, végül pedig az önmegvalósítás.

Az Egyesült Államok népességének körülbelül 10-20 százaléka illik a kincsvadászok jellemzőihez, köztük a férfiak aránya eléri a 75 százalékot, és sokan közülük idősebb korosztályba tartoznak. E csoport jelentős része olyan személyiségjegyekkel bír, amelyeket hipomániának neveznek: ezek közé tartozik a magas energiaszint és a határtalan optimizmus. King elmélete szerint elengedhetetlen, hogy a megrögzöttség mögött legyen egy világos és reális cél, valamint olyan nyomok, amelyek irányt mutathatnak a keresés során.

Bauman, aki életének háromnegyedét áldozta a kincskutatásra, 3 könyvet is írt a rejtélyről és szerinte a Beale-kincsek négy helyen is lehetnek: Mount Pleasant, Machias Seal, Pennsylvania és egy virginiai helyszín, amelyet még nem tudnak meghatározni.

A Beale-kincs körüli rejtély nem csupán a laikusokat izgatja, hanem a szakértők is komolyan foglalkoznak vele. Egy Microsoft szoftvermérnök, miután alaposan tanulmányozta a kérdést, arra a következtetésre jutott, hogy az állítólagos információk nem állnak össze logikusan. Ráadásul megállapította, hogy az 1885-ös eredeti füzetben található C2 rejtvény számos számítási hibát tartalmaz, amelyben a Függetlenségi Nyilatkozat szavai is szerepelnek. Ezzel szemben Lawren Smithline matematikus, aki ismert dekódoló, a Beale-kincsek történetét csupán egy jól megkonstruált álhírnek tartja.