A geopolitikai tényezők hatására felgyorsult az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamata.
November 4-én az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta az idei bővítési jelentést, amely szignifikánsan eltér az előző kiadásoktól. A jelentés négy országot emel ki, mint a legígéretesebb jelölteket: Montenegrót, Albániát, valamint Moldovát és Ukrajnát.
Az Európai Bizottság éves bővítési jelentése arra utal, hogy az uniós végrehajtó testület valóban komolyan gondolja az új tagok felvételét mandátumának lejártáig, 2029 végéig. Ez a jelentés az első, amelyet az új Bizottság készített, mióta tavaly év végén hivatalba lépett. A dokumentum célja, hogy értékelje tíz EU-tagjelölt ország - Montenegró, Albánia, Moldova, Ukrajna, valamint Bosznia-Hercegovina, Grúzia, Koszovó, Észak-Macedónia, Szerbia és Törökország - előrehaladását, vagy annak hiányát - számol be róla a Radio Free Europe.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta: „Az EU bővítése iránti elkötelezettségünk sosem volt ennyire erős. Egy nagyobb Unió nemcsak erősebb, hanem befolyásosabb Európát is jelent a világ színpadán. Fontos, hogy a bővítési folyamat érdemeken alapuljon. Csomagunk konkrét ajánlásokat fogalmaz meg minden partnerünk számára. Mindannyiuknak azt üzenjük: az EU-csatlakozás egyedülálló lehetőséget kínál. A béke, a jólét és a szolidaritás ígérete rejlik benne. A megfelelő reformokkal és egy határozott politikai akarattal partnereink kihasználhatják ezt a lehetőséget” - tájékoztatott az EUReporter.
Brüsszeli források szerint az EU-bővítés újra a figyelem középpontjába került. Az utolsó tagállam, amely csatlakozott az Európai Unióhoz, Horvátország volt, még 2013-ban. Azóta azonban a blokk történetének eddigi legnagyobb fordulata zajlott le: az Egyesült Királyság 2020-as kilépésével először fordult elő, hogy az Unió létszáma csökkenjen.
A 2025-ös éves jelentés megállapítja, hogy "ez az első bizottsági ciklus a 2010-2014-es időszak óta, amikor a tagjelölt országok gyorsuló előrehaladása miatt a bővítés reális lehetőségként jelentkezik", és hangsúlyozza, hogy az egész folyamat "jelenleg gyorsabb ütemben zajlik, mint az elmúlt másfél évtizedben bármikor."
A tempóváltás hátterében mindenekelőtt Oroszország Ukrajna elleni 2022-es teljes körű inváziója áll. Az EU külpolitikai vezetője, Kaja Kallas úgy fogalmazott: "A geopolitikai átrendeződés egyértelművé teszi a bővítés szükségességét. A bővítés nem pusztán előnyös lehetőség, hanem elengedhetetlen feltétel, ha azt akarjuk, hogy Európa erősebb szereplő legyen a világpolitikában."
Az idei jelentés határozottan geopolitikai hangvételt kapott.
"A bővítés lehetősége a következő néhány évben realitássá válhat" - nyilatkozta Marta Kos, a bővítési politikáért felelős biztos az Európai Parlament Külügyi Bizottsága előtt. "Montenegrónak körülbelül 600 ezer lakosa van, ami megegyezik Antwerpen népességével. Albániában 2,4 millió ember él, ami Róma lélekszámával vetekszik. Valóban képtelenek lennénk integrálni hárommillió embert?" - tette fel a kérdést, hangsúlyozva a lehetőségeket. Ezt követően megjegyezte: "Fel kell készülnünk egy kiterjedtebb Unióra" - számolt be az Eunews.
Kos hangsúlyozta, hogy „ezeket a jelentéseket a geopolitikai kontextus figyelembevételével kell értelmezni.” Ez azt jelenti, hogy Ukrajna és Moldova fejlődését, amelyet nyílt és hibrid konfliktusok, valamint külső beavatkozások árnyékában érték el, elismerés illeti, és megfelelő módon jutalmazni kell. Az Európai Parlament bővítésért felelős biztosa is megerősítette, hogy sürgeti a csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajna és Moldova esetében „novemberig.”
A 2025-ös bővítési csomag egyik legfontosabb aspektusa, hogy a jövőbeli csatlakozási megállapodásokban szigorúbb garanciákra van szükség az Európai Unió védelme érdekében. Ez különösen fontos a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok megszorításainak elkerülése szempontjából, ahogy új tagállamok lépnek be az Unióba. A Bizottság hangsúlyozza, hogy a bővítési folyamat nem járhat az EU alapvető értékeinek feláldozásával. Emellett a kommunikáció és a dezinformáció elleni harc kiemelt stratégiai jelentőséggel bír - teszi hozzá a HKTDC Research Hongkongból.
A jelentés hangsúlyozza a civil társadalommal való szorosabb együttműködés fontosságát, valamint a folyamatok átláthatóságának javítását és a közvélemény-kutatásokkal való szorosabb integrációt. A legfrissebb adatok szerint az uniós polgárok körülbelül 56 százaléka támogatja a bővítési intézkedéseket.
A csomag hangsúlyozza, hogy a következő lépésekért most az Európai Unió Tanácsa felelős, amelynek feladata a Bizottság ajánlásainak alapos átvizsgálása és a csatlakozási folyamatban részt vevő országok számára irányelvek kidolgozása. Emellett kiemeli, hogy az EU-nak is fel kell készülni a bővítésre, ami magában foglalja az intézményi alkalmazkodást, valamint a csatlakozni kívánó tagok fokozatos integrációját a közös elemek, például az egységes piac keretein belül.
A szakértők véleménye szerint Montenegró lehet a következő ország, amely csatlakozik az Európai Unióhoz. Podgorica ambiciózus terve, hogy 2026 végére befejezze a csatlakozási tárgyalásokat, és a legfrissebb jelentések alapján az ország "ígéretes úton halad e bátor cél elérése felé."
Végső soron nem a Bizottság vagy a tagjelölt államok határozzák meg a csatlakozási folyamatot, hanem a jelenlegi 27 uniós tagország. Ezek a nemzetek egyhangú döntésekkel szabják meg a 33 csatlakozási fejezet megnyitását és lezárását. Minden egyes fejezet az uniós joganyag egy-egy speciális területét öleli fel, amelyet a potenciális tagállamoknak el kell fogadniuk ahhoz, hogy teljes jogú taggá válhassanak.
Podgorica már 13 éve folytat tárgyalásokat az Európai Unióhoz való csatlakozásról. A város eddig mind a 33 fejezetet megnyitotta, de csupán hét fejezetet sikerült lezárnia. A legutóbbi fejlemények azonban bizakodásra adnak okot, hiszen az utolsó 12 hónap során több fontos lépést tettek előre a csatlakozási folyamatban. A tervek szerint decemberben további öt fejezet zárása várható, ám az EU diplomatái ezt az ütemtervet kissé optimistának vélik. Különösen a szervezett bűnözés ellen folytatott harc, a korrupció csökkentése és az igazságszolgáltatás függetlensége terén még mindig sok a kérdőjel.
Albánia a második legvalószínűbb jelölt a közelgő uniós tagságra. A tiranai kormány ambíciója, hogy 2027-re befejezze a csatlakozási tárgyalásokat, a Bizottság véleménye szerint teljesen reális cél. Az elmúlt év során Albánia előrelépése figyelemre méltó: 33 fejezetből már 28-at megnyitottak, míg a fennmaradó öt terület tárgyalása novemberben kezdődik majd. Azonban a legnagyobb kihívás a megnyitott fejezetek lezárása, amely sokkal összetettebb feladat elé állítja az országot.
Albánia jelenleg imázsproblémával küzd, amely árnyékot vet a fejlődésére: bár az ország egyre inkább vonzza a turistákat, és sok európai érdeklődő vásárol tengerparti ingatlanokat, a nemzetközi közvélemény még mindig a szervezett bűnözés fellegváraként tekint rá. Nem meglepő tehát, hogy az Európai Bizottság Tiranának azt javasolja, fokozza a kábítószer-csempészet elleni nyomozások számát, valamint erősítse meg a bűnszervezetek azonosítására és felszámolására irányuló erőfeszítéseit.
Moldova és Ukrajna továbbra is "összekapcsolt" státuszban van - ahogyan 2022-ben, a tagsági kérelmük benyújtásakor -, noha idén felröppentek pletykák arról, hogy külön útra térhetnek.
Ha külön haladna, Moldova már megkezdhette volna a csatlakozási tárgyalásokat, mivel Ukrajna több mint egy éve Magyarország vétója miatt blokkolva van, és ez várhatóan 2026 áprilisáig, a magyarországi választásokig így is marad. Moldova 2028-ra, Ukrajna pedig még a jelen évtizedben szeretne csatlakozni, a háború ellenére.
Bár a két ország helyzete továbbra is elzárt, Magyarországot kivéve, minden más EU-tagállam egyetértett abban, hogy folytatják a technikai előkészítő munkálatokat Chisinauban és Kijevben. Ez mindaddig tart, amíg Budapest politikai jóváhagyása meg nem érkezik, ami akár jövőre egy esetleges kormányváltással is bekövetkezhet. A cél az, hogy ezt követően a lehető legtöbb fejezetet azonnal megnyissák.
Az uniós fővárosok többsége úgy véli, hogy a fejezetek körülbelül felét már most nyitva lehetne. Marta Kos, a bővítési biztos, kissé derűlátóan megjegyezte, hogy mind a 33 fejezet tárgyalása azonnal megkezdődhetne, amennyiben Budapest hajlandó lenne felülvizsgálni a jelenlegi álláspontját.
Mindkét ország eddig a legmagasabb elismerést nyerte el a Bizottságtól, habár Kijevet korábban figyelmeztették a NABU és az SAP nevű korrupcióellenes ügynökségek befolyásolásával kapcsolatos aggályok miatt.
A Bizottság által sikeresnek ítélt országok mellett több állam a fejlődés ellenkező irányába halad. Az értékelésükben a Bizottság és a bővítési biztos megjegyzik, hogy "Grúzia csupán névlegesen szerepel a jelölt országok között, de valójában nem teljesíti a szükséges kritériumokat." Ennek hátterében a belső politikai válság áll, amely miatt az Európai Tanács már kemény kritikát fogalmazott meg Tbiliszi irányába.
A jelentés szerint "a Törökországgal folytatott csatlakozási tárgyalások 2018 óta holtpontra jutottak", és semmiféle előrelépés nem történt. A dosszié ugyanakkor nyitva marad, amíg nem történik mozgás bármelyik irányba.
Szerbia esetében a Bizottság úgy látja, hogy "a reformok jelentősen lelassultak", és annak érdekében, hogy az EU-csatlakozási perspektíva ne kerüljön veszélybe, nemcsak a reformokat kell újraindítani, hanem sürgősen vissza kell fordítani a sajtószabadság csökkenő trendjét és az akadémiai szabadság erózióját.
A többi jelölt ország helyzete inkább a folyamatok előrehaladásáról szól, mintsem konkrét előrelépésekről. Minden lehetőség nyitva áll, azonban egyetlen ügy sem zárult le véglegesen. Bosznia-Hercegovina számára kulcsfontosságú, hogy befejezze és végrehajtsa az igazságügyi reformokat, csak így kezdheti meg a csatlakozási tárgyalásokat. Észak-Macedóniának a kisebbségek, különösen a bolgár közösség igényeit figyelembe véve további alkotmánymódosításokat kell eszközölnie. Koszovó esetében a Szerbiával való kapcsolatok normalizálása továbbra is a legnagyobb kihívást jelenti.
